Már ezer éve gondolkozom azon hogy valahogy szeretném ráncba szedni a nagymamám által hűen őrzött régi családi képeket, hogy ne csak egy dobozban porosodjanak. 

Rengeteg arc és rengeteg hozzá kapcsolódó történet, amikről a nagymamám mesélt nekem..
Mi lesz akkor, ha nem lesz aki mesél ezekről az emlékekről, messzi felmenőkről, például az én gyerekeimnek, unokáimnak?

Belegondolni is rossz, hogy ezek a dolgok egyszer csak elvesznek majd, semmivé lesznek.
A kép megmarad, de a hozzá kapcsolódó sztori elveszik..
Ezért is szerettem volna megörökíteni ezeket a történeteket, képekkel összekötve, hogy megmaradjon az utókor számára is. Hogy az én (jövőbeli) gyerekeim is örömmel, kíváncsisággal lapozgathassák ezt az albumot, megismerhessék felmenőiket. 

Maga az ötlet tavaly nyáron született meg, hogy ezt a régi képeiből készített albumot a nagymamámnak fogom ajándékozni, Karácsonyi ajándékként. (Akkor úgy gondoltam, hogy fél év simán elég lesz rá, de persze a Karácsony előtti pár hétben tudtam csak haladni vele, természetesen kapkodás lett a vége..) 

Ennek az oka az, hogy hónapokig csak próbálgattam az oldalakra a papírokat, a képeket, a díszítő elemeket. Hogy őszinte legyek, nem volt bátorságom ezeket a nálam de még a szüleimnél is idősebb képeket beragasztózni.  Úgy bántam velük mint a hímes tojással.
Természetesen az elemek össze esküdtek ellenem, akár hogy is próbáltam óvatosan csinálni minden lépést, kiesett a kezemből a már beragasztózott kép, mellényomtam a pecsétet, félrement a háttér és még sorolhatnám...

Bár az album Karácsonyra elkészült, befotózni csak most volt időm Nektek!:)

A teljesség igénye nélkül csak pár dolgot szeretnék hozzáfűzni:
A felhasznált bézs album már vagy 5 éve megvan, de mindig csak tartogattam, a megfelelő alkalomra várva hogy végre használhassam.
A borítót rengeteg fa chipboard-al díszítettem, a pauszpapír csík alá pedig egy kis népi mintás szalagot és csipkét tettem. A szintén régóta fiókban hánykolódó "boldogság" feliratú fa keretecske is megtalálta végre a neki való helyet.

Maga az album elég minimál stílusú, nem szerettem volna hogy a díszítés elterelje a figyelmet a lényegről :) 

  Sok minden mást nem is szeretnék hozzáfűzni, beszéljenek helyettem ezek a csodás 20-100 éves képek :)